2008. december 12., péntek

Fájdalom?!


Fájdalom?...mi is az a fájdalom?...
Mindíg fájdalmat okozunk akkor is ha nem akarjuk,midíg van akinek rosszat csinálunk...de miért?...nem tudom a választ.Talán mert degenerált gondolkodásunk van(legalábbis nekem)...mit tegyek?Akármit teszek fájdalmat okozok...

"Gyötrő fájdalom mi szívedet marja,
Valami lelkedet nyugodni nem hagyja,
Keserű gondolatok élnek fejedben,
A fájdalom érzete kavarog lelkedben...
Elveszett minden, végleg változott,
Szívedből a szeretet gyorsan távozott,
Sötétség lepi el minden napodat,
Egyre kínzóbb minden gondolat...
A reménytelen még a lelkedet tépi,
De szíved mélyen még titkon reméli,
Hogy nem veszett el minden, van még miért élni,
Megéri várni és továbbra is félni...
Küzdj a végsőkig, ne add fel soha,
Hiába is érne kudarcok sora,
Higgy a szívednek s ne hallgass eszedre,
S a remény fénye csillogjon szemedbe'..."

Nagyon jó befejezés de mi van ha nem igy erezzük(érzem)?...Mi van ha nem látunk kiutat a bajból?Nekem aki segíthetne már nincs itt(itt van de mégsem)Vagy lenne aki segítene,de ha segít is akkor is fájdalmat okozok.Milyen ördögi kör ez amiből úgy tűnik nincs menekvés...a másik énem azt mondja hogy van de ez ami eluralkodott bennem azt mondja nincs!Hát akkor mi a megoldás?!(ordítok magamban)Jó lenne felpofozna valaki(de a szó szoros értelmében).
Tengek lengek válaszra tálálva attól aki már nincs vagy attól aki még van,de ha kapok is választ miért nincs bátorságom megfogadni?...azért mert fájdalmat okozok,és most megint kezdhetném előlről...

2008. december 9., kedd



Müller Pétertől olvasom a Szeretetkönyvet("Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba - és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz.").Hogy miért?...mert anyunak vettem,pontosabban vettük Karácsonyra(2006).Nem sikerült elolvasnia a könyvet csak a "A szív szeme" című fejezetig.Milyen ironikus és furcsa:anyu okt. 25-én halt meg szívinfarktusban-"A szív szeme"-azt mondják véletlen,én nem hiszem.Apró jel ez mint a többi száz meg százezer amit nem vettünk észre,se én se senki...pedig ha...de ezt hagyjuk...hiába már...
Szóval olvasom a könyvet ami mindent leír a szeretetről.Arról a szeretetről amit nagyon kevesen élnek át,a "szeretetélményről"."A szív szeme" című fejezetet hangosan olvastam fel(anyunak)...lehet hülye vagyok,megbolondultam,de tudom hogy jó volt neki hallani,mert hallotta,tudom...NAGYON HIÁNYZIK..."Ha van, veled van. Ha nincs már, -
akkor is." Balla Zsófia

Kezdeném egy idézettel:"Tessék itt a titkom.Nagyon egyszerű:jól csak a szívével lát az ember.Ami igazán lényeges,az a szemnek láthatatlan."Az idézet Müller Péter Szeretetkönyvéből származik.Csak azért írtam le mert nagyon megfogott és egy jó kezdetnek véltem.Azt hiszem sok idézetet fogok használni...nagyon inspirálnak...mint mindenki mást szerintem.
Egy nagy öreg színészünk Bihari József mondta:"Csakis az a fontos,ami halálomkor a nyitott szememben marad."...Látod néha egyetlen mondat többet érhet,mint száz könyv...

2008. december 8., hétfő

na itt vagyok...


Megkezdeném blogom írását de még össze kell szednem gondolataimat...remélem sikerül ;) "Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták."